Időjárásjelzők

//Időjárásjelzők
Időjárásjelzők2018-09-29T15:07:58+00:00

A légnyomás változása

A légnyomást normális esetben nem érzékeljük, de gyors változásait igen. A légnyomás a magasság szerint jelentősen változik, a külső nyomás változásának követése ellenben testünkben viszonylag lassú folyamat. Ennek következményét érezhetjük, amikor gyorsan megyünk fel járművel magas hegyre, vagy ereszkedünk le onnan. Fülünk ilyenkor könnyen „bedugul”, ami a dobhártya két oldalán megjelenő nyomáskülönbséget mutatja.
A légnyomás méréséből következtetni lehet az időjárás esetleges változására. A magas légnyomás általában derült idővel jár együtt, ha valahol csökken a légnyomás, ott időváltozás várható.

A levegő nyomását Torricelli olasz tudós mérte meg először.

Torricelli volt az első, akinek hosszabb ideig sikerült vákuumot fenntartania. A legfontosabb felfedezése a barométer működési elvének felfedezése: abból a feltételezésből indult ki, hogy a folyadék nem a vákuum szívó hatása következtében, hanem a levegőoszlop súlya miatt emelkedik fel. Ezt a hipotézist Blaise Pascal bizonyította be 1647-ben. Szintén helyesen magyarázta a szél keletkezését a légkörben jelenlevő hőmérséklet- és nyomáskülönbségekkel.Torricelliről nevezték el a nyomás egyik fizikai mértékegységét. (1 torr=133,3 pascal.)

Van néhány meteorológiai elem vagy változó, melyet szinte mindenki mér a háztartásában. Hőmérő szinte mindenkinél van az ablakban, de légnyomásmérőt, barométert is sok lakásban fellelhetünk. A hagyományos műszerek egy óra-szerű lapon mutatták a légnyomás aktuális értékét, melyek mellett kis piktogramok jelezték a hozzá tartozó időjárást. A modern digitális eszközökön sokszor már csak a piktogramok jelennek meg a hőmérséklet és relatív páratartalom mellett. Tudjuk-e azonban, mit is mutat pontosan a mutató? Ha kint -5 fok van, tudjuk, hogy fel kell jól öltöznünk, de ha 1030 hPa a légnyomás, az mit jelent számunkra? Lehet hinni a „napocskának”, vagy eső várható, ha a mutató a „felhőn” áll?
A légnyomás nem más, mint a levegő súlya. Ha valahol magas a légnyomás, akkor az adott pont feletti légoszlopban több levegő van, mint ahol alacsonyabb. Így egyszerűen adódik, hogy ha magasabban vagyunk, akkor kevesebb levegő nehezedik ránk, ezért a légnyomás is kisebb lesz. A Föld méretéből és az összes levegő tömegéből adódóan az átlagos légnyomás a felszínen 1013,25 hPa, amit másképp emiatt egy atmoszférának (atm) is neveznek.
A fizika törvényeinek megfelelően nem lehet mindenhol alacsony vagy magas a légnyomás. Ennek megfelelően alacsony- és magasnyomású légköri képződmények váltják egymást a légkörben. Az előbbiben a levegő nagy területeken fel-, a magasban pedig szétáramlik. Ezeket nevezzük ciklonoknak. Utóbbiban, az anticiklonban a levegő nagy területeken le-, és a felszínen szétáramlik. Ciklonokban jellemzően a feláramlásnak köszönhetően (és a ciklon frontjaihoz kapcsolódva) felhő- és csapadékképződés zajlik. Anticiklonokban (melyekben frontok nincsenek) viszont a leáramlás felhőoszlató hatással bír. Ezek alapján érthető, miért szerepel a kis légnyomási értékek mellett „felhő”, míg a magasak mellett „Nap”. Ennek ellenére az esetek többségében nem azt tapasztaljuk, amit a műszer alapján várnánk. Miért lehet ez?
Fentebb nem véletlenül szerepeltek a „magasabb”, „alacsonyabb” szavak, és nem pedig egzakt számértékek. Évszaktól és időjárási helyzettől függően tapasztalhatunk 1015 hPa-os légnyomást anticiklonban, de akár hasonló központi nyomású (úgynevezett sekély) ciklon is kialakulhat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy mély (tehát nagyon alacsony nyomású) ciklonban is lehetünk épp olyan helyzetben, hogy nem esik az eső, holott a barométeren az adott számértékhez már bőven az „felhős, esős” piktogramon áll a mutató. Illetve elsősorban télen gyakori jelenség anticiklonokban a Kárpát-medencében, hogy a felszínhez közeli légrétegekben köd, vagy alacsonyszintű rétegfelhőzet (stratus) alakul ki, mely miatt teljesen borult az égbolt, illetve akár még gyenge szitálás is előfordulhat, holott a barométer a magas légnyomáshoz a napsütést társítja. Ez általában igaz is, mert a rétegfelhőzet felett többnyire zavartalan a napsütés.
Bár a barométer napjainkig a meteorológusok egyik legfontosabb mérőeszköze, a fenti okok miatt nem érdemes pusztán annak mutatója alapján tervezni a hétvégi programunkat. Érdeklődőknek, illetve a szép szerkezetek kedvelőinek falán azonban mindenképp helye van egy-egy ilyen műszernek.

BAROMÉTERT SZERETNÉK!

Kérdése van a barométerrel, időjárásjelzővel kapcsolatban?

Írja meg nekünk!